A mindfulness fogalma eredetileg a spiritualitással, vallással, meditációval, buddhizmussal kapcsolódott össze. Hagyományos vezetőként ezért feltesszük a kérdést: milyen helye van ezeknek a fogalmaknak az üzleti életben? Hogyan vált a mindfulness napjainkban ilyen erős trenddé?
A modern mindfulnesst Jon Kabat Zinn dolgozta ki. 1979-ben fejlesztette ki a MBSR (Mindfulness Based Stress Reduction) nevű, védjegyoltalom alatt álló eljárást. Bevezették be az egészségügyben, hogy segítsen az embereknek megbirkózni a krónikus betegségekkel, a stresszel, a szorongással és a fájdalommal. Napjainkban a mindfulness technikákat a modern élet minden területén alkalmazzák, ahogyan a munkahelyen, a menedzsmentben, a vezetésben, valamint a coaching és a tanácsadás területén.

A “majomelmével” kezdődik

Az idegtudomány feltérképezte, hogyan hat a mindfulness az agyra. Minden mindfulness tréning a meditáció formáit használja fejlesztési eszközként. A meditáció köztudottan olyan módszer, amely nyugalmi állapotot idéz elő az egyébként nagyon aktív elmében. A várakozásokkal ellentétben az agy akkor a legaktívabb, amikor ebben a nyugalmi állapotban van. Egyszerre több rendszer is aktivizálódik, és olyan gondolatokat és olykor masszív “belső fecsegést” (a zen buddhisták ezt “majomelmének” nevezik) produkál, amelyet valószínűleg mindenki megtapasztalt már, aki valaha is próbált meditálni. Az idegtudósok ezt az állapotot “alapállapotnak” nevezik. Próbálja ki ezt a gyakorlatot most rögtön: hagyja abba az olvasást, csukja be a szemét, és egy percig ne csináljon semmit. Mit tapasztalt? Valószínűleg sok gondolat futott át az agyán. Ezt teszi az agyunk, amikor nem koncentrálunk semmi konkrét dologra.
Alaphelyzetben az agyunkban négyféle mentális tevékenység zajlik egyszerre:

  • Kommentálás, ami azt jelenti, hogy kritizáljuk/megítéljük azt, amit épp teszünk, érzékelünk, vagy érzünk.
  • Időutazás, ami azt jelenti, hogy hogy felidézzük/megítéljük a múltat , tervet kovácsolunk a jövőre, vagy azon aggódunk.
  • Az énre való vonatkoztatás folyamata, amikor mindezt ahhoz viszonyítjuk, akik – a saját megítélésünk szerint – vagyunk.
  • Szociális megismerés, amely során más emberekről gondolkodunk, kategorizáljuk őket, és azon gondolkodunk, hogyan viszonyulunk hozzájuk.

Mindezen agyi tevékenységek minden erőfeszítés nélkül zajlanak, anélkül, hogy bárki is kérte volna tőlünk, hogy elvégezzük őket. Ha ezt a belső párbeszédet követjük, akkor sok időt töltünk azzal, hogy a múlton rágódjunk, esetleg aggódjunk a jövő miatt, vagy kategorizáljuk az embereket. Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk teljesen tudatában annak, hogy mi is történik valójában a környezetünkben. Robotpilóta üzemmódban működünk, és figyelmen kívül hagyjuk a valóságot.

Az alapállapoton túl

Létezik azonban egy másik állapot is. Olyan, amelyben teljesen elmerülünk és összpontosítunk. Ezt az állapotot gyakran úgy írják le, hogy “áramlásban/flowban lenni”, vagy teljesen a jelenben lenni. Ez a tudatosság (mindfulness) állapota, szemben a “tudattalanság” (mindlessnes) állapotával. A mindfulness elsősorban az agy azon területeit aktiválja, amelyek az érzékszervi inputokat dolgozzák fel. Ezért a meditációs gyakorlatok mind az érzékelésünk tudatosságának élesítésére, mind pedig annak felismerésére összpontosítanak, hogy mikor csúszunk át az “alapállapotba”.
Hogyan kapcsolódik mindez a vezetéshez? Az a vezető, aki túl sok időt tölt az alapállapotban, vagy robotpilóta üzemmódban, akadályoztatva van abban, hogy tisztán gondolkodjon, megfelelően kommunikáljon, kezelje az érzelmeket, illetve irányítson és segítsen másokat.

A mindfulness gyakorlása

A mindfulness számos definíciója szoros kapcsolatot mutat a figyelem és a tudatosság között. Tudatosság-gyakorlatok százait találhatjuk meg a vonatkozó szakirodalomban. Ezek lehetnek meditatívak vagy nem meditatívak, de mind segítenek abban, hogy a figyelmünket a jelenre összpontosítsuk, és sokkal tudatosabbá váljunk a jelen tapasztalat megélésében, mint érzékszervi, mind értelmi, mind érzelmi szinten.
A mindfulnessnek két nagyon kedvező hatása is van: stabilizál és gyógyít, ezért is alkalmazzák széleskörűen az egészségügyben, valamint a csökkenti a stresszt és a kiégés kockázatát, gazdagítva ezzel életünket és növelve ezzel tudatosság megélésének képességét.

Egy jobb szervezetért

A mindfulness lehetséges hatásainak integrált szemlélete szerint a mindfulness növeli a figyelmünket és a tudatosságot (a megismerés, érzelmek, viselkedés, valamint fiziológia területén), így a csapatokra és az egész szervezetekre is hatással van. Ha az emberek figyelmesebbek, javul a szervezeti teljesítmény, javulnak a kapcsolatok mind a horizontális, mind a vertikális struktúrákban, és végső soron fejlődik a szervezet kultúrája is. Empirikus kutatások azt mutatják, hogy növekszik az egyéni teljesítmény növekszik, illetve a meditálók teljesítménye általában kevésbé változékony, és jobban képesek fenntartani a jó teljesítményt még zavaró és fenyegető körülmények között is.
Tréningjeinken azt is tapasztaljuk, hogy a mindfulness javítja a kommunikáció minőségét, ami jobb kapcsolatokkal, jobb problémamegoldással és nagyobb kreativitással jár. Emellett segít az embereknek kiegyensúlyozott életet kialakítani. A munka és a magánélet megfelelő egyensúlyával rendelkező vezetők a pozitív, bizalomteljes vállalati kultúra fontos kulcsszereplői.

Megváltozik az élet és megváltozik a munka

Mindannyian rejtélyes és egyedi elmével születünk. Ha megértjük, hogyan működik, és megtanuljuk tudatosan használni, nagyobb eséllyel élhetünk kiteljesedett életet.

Szerzők Sivó Imre, senior tanácsadó, coach, partner és Hans Bodingbauer, az ICG Austria tanácsadója