Vannak azonban olyan tünetek, amelyek már nagyon is jelzik számunkra, hogy bizony a fenntarthatóság többé nem valami távolba vesző frázis, hanem maga a valóság. A Z generáció munkaerőpiacra való belépésével felerősödnek a munkavállalói elvárások a cégekkel szemben. Köztudomású, hogy egy új kolléga integrációja a vállalat számára sokkal költségesebb, mint egy régi megtartása. Ahhoz viszont, hogy a jövőben is a megfelelő képességű és elkötelezett emberekkel dolgozzunk és elkerüljük a fluktuációból fakadó veszteségeket, ma már elengedhetetlen, hogy a vállalatnak legyen zöldprogramja, legyenek célkitűzései. Egyértelmű és világos, hogy mennyivel jobb helyzetben van már most az a munkáltató, aki nem csak megfelel a közösségi nyomásból fakadó elvárásoknak és a változó jogi környezetnek, de azt is teszi, amit mond. A Greenwashing évei lejártak, valódi cselekvés kell, ha talpon akarunk maradni. Arról nem is beszélve, hogy biztosan piaci hátrányunk származik a rugalmatlanságból.

Zöld, tehát olcsóbb

A 2010-es évek általános konjunktúrája rászoktatta a vállalatokat, hogy elodázzák az új megoldások keresését és bevezetését. Eddig a drága innováció és kiszámíthatatlan eredmény állt szemben a jól bevált, megfizethető technológiával, alapanyagokkal és folyamatokkal. A cégek többségénél a rövid távú pénzügyi célok sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak, volt miből elhalasztani a változtatást. Csakhogy ez már egy másik évtized. A külső környezet gyorsabban változik, mint sokan gondoltuk. A bejáratott ellátási láncok már nem kínálnak egyértelműen könnyebb és olcsóbb utat. Ráadásul a távoli országokból érkező alapanyag- és alkatrészellátás bizonytalansága is új utak keresésére ösztönzi a cégeket.
Az EU közös piaca is a fenntarthatóságot kezdi egyre inkább díjazni, sőt kikényszeríteni. Példaként említhetjük a kötelezővé váló ESG riportingot, vagy a beszerzéseknél támasztott zöld kritériumokat. Ezek mind egyértelmű jelzések a vállalatoknak, hogy változni kell. Gondoljunk csak a COVID járvány üzletre gyakorolt hatásaira, mint például az otthoni munkavégzés, vagy online jelenlét erősödése. Ha viszont valóban ebbe az irányba mozdul minden, logikus a változás élére állni, hiszen a most jól felépített fenntarthatósági stratégia a következő években versenyelőnyt jelenthet.
Tapasztalatunk mégis az, hogy sok – a fenntarthatóságot zászlóra tűző – cég éles döntési helyzetben (pl. beruházások vagy fejlesztések kapcsán) az olcsóbb megoldást választja a zöld út helyett, hiszen a fő mérőszámok továbbra is a pénzügyi mutatók. Célunk, hogy az „olcsóbb vagy fenntartható” választás helyett „olcsóbb, mert fenntartható” megoldások létrehozását támogassuk.

Elmélet és gyakorlat

Tapasztalatunk alapján csak akkor érhetünk el valódi transzformációt, ha olyan megoldásokat találunk, amik egyszerre teremtenek gazdasági értéket és járulnak hozzá a környezeti és társadalmi fenntarthatósághoz. Csakis pénzügyi mutatókban is megjelenő változtatásokat szeretnénk, tehát célunk: növelni a profitabilitást, vagyis csökkenteni a költségek számát és arányát. Az ICG által kínált koncepció lényege, hogy ügyfeleinkkel közösen egyszerre növeljük a tulajdonosi, a munkavállalói és a társadalmi értéket. Ezzel összehangoljuk ügyfeleink rövid és a hosszútávú érdekeit, hogy azok ne kioltsák, hanem erősítsék egymást.
Ügyfeleinkkel együtt dolgozva felmérjük a különböző érintett csoportok preferenciáit a környezeti és társadalmi fenntarthatóság kapcsán – bevonva a tulajdonosokat, a munkatársakat és a vevőket. Támogatjuk továbbá a fenntarthatósági vízió megfogalmazását, hiszen a vágyott irány közös kimondása a vállalat minden tagjában erősíti a motivációt az akciók megvalósítására. Válságok idején gyorsan kiderül, hogy mennyi tartalékkal rendelkezik egy-egy gazdasági szereplő. A mi dolgunk megvizsgálni a fejlesztési potenciált, és kísérni ügyfeleinket a célok megvalósításában úgy, hogy a XXI. századi, fenntartható viselkedési minták beépüljenek a mindennapi működésébe. A korábbi mintázatok újragondolásával költséghatékonyságot növelni – ez az innovációs folyamatunk lényege. Nem csak a saját termékek és szolgáltatások reformja lehet megoldás, a belső folyamatok, az ellátási láncok, a gyártási technológia és az új alapanyagok is fókuszba kerülhetnek az egyszerre zöld és költségcsökkentő innováció során.